Eredmények

Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/var/www/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 70 sor).

Gyakorlatban hasznosítható eredmények, technológiák és azok felhasználói.

NAIK Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI), Szarvas

 

 

1. Közvetlenül kutatási projektekhez kötődő eredmények, technológiák és azok hasznosítása

 

A tudás- és technológia transzfer egyik leghatékonyabb formája a kutatók és a vállalkozók által közösen végrehajtott K+F projekt, amely „automatikusan” biztosítja az eredmények gyakorlati hasznosítását. Ma már a legtöbb K+F projekt egyik elválaszthatatlan eleme a kutatási eredmények széleskörű megismertetése (disszemináció), amely szintén segíti az eredmények használatba vételét. Hazánkban a halgazdálkodás területén sajnos nem gyakori a vállalkozói megbízás alapján végzett kutatás a szektor kis mérete és korlátozott erőforrásai miatt, azonban egyes (nem halgazdálkodással foglalkozó) vállalkozásoknak az innovációs járulék terhére megrendelt kutatásai olyan gyakorlati probléma orientáltak, ahol szintén biztosítva van az eredmények hasznosítása.

 

1.1. Halgenetika

 

1.1.1. Ponty teljesítmény vizsgálat módszere

A HAKI a ponty teljesítmény vizsgálat módszertanát tovább fejlesztette együttműködve hazai partner intézetekkel. A hagyományos paraméterek mellett kidolgoztuk a stressz tolerancia és betegség ellenálló képesség vizsgálati módszerét.

Hasznosítható eredmény: a pontyfajták teljesítmény vizsgálati módszere.

Felhasználók: magyarországi tógazdák, természetesvíz hasznosítók és ponty fajtatulajdonosok.

 

1.1.2. Ex-situ hal génbankok

A HAKI saját erőből fenntart ex-situ hal génbankokat. A ponty élő génbankjában a magyarországi vadponty fajtákat, a fajta tulajdonossal nem rendelkező magyar tájfajtákat, továbbá a bizonyos tulajdonságokkal (pld. betegség rezisztenciával) rendelkező kísérleti változatokat tarjuk fenn. Emellett a 25 ponty fajta mélyhűtött sperma génbankját is létrehoztuk és fenntartjuk. A „világfaj” ponty genetikai információit szövetgyűjtemény es molekuláris adatbázis formájában tartjuk fenn. A tokfélék élő génbankjában 7 faj egyedeit tartjuk fenn.

Hasznosítható eredmény: a génbankok fenntartási technológiája, a génbankokban fenntartott genetikai erőforrások (fajok, fajták, hibridek, sperma, szövetminták, molekuláris genetikai adatok).

Felhasználók: magyarországi tógazdák és természetesvíz hasznosítók, intenzív haltermelők, külföldi termelők, országok, projektek.

 

1.1.3. Betegség ellenálló ponty változatok

Az Eurocarp projekt keretében olyan keresztezési kombinációkat hoztunk létre, amelyek ellenállóbbak az A. hydrophila vagy a Koi Herpesvirus okozta betegségekkel szemben. Ezen változatokat és szülői vonalaikat a HAKI saját költségén fenntartja. 

Hasznosítható eredmény: betegség ellenálló ponty változatok.

Felhasználók (perspektivikus): magyarországi tógazdák és természetesvíz hasznosítók.

 

1.1.4. Pontyfajták Katalógusa

Az Eurocarp projekt keretében összegyűjtöttük a Közép- és Kelet Európában fenntartott pontyfajták biológiai és tenyésztési adataikat és kétnyelvű (angol és orosz) katalógusban kiadtuk. 

Hasznosítható eredmény: a pontyfajták adatai.

Felhasználók: magyarországi tógazdák és természetesvíz hasznosítók, külföldi szervezetek, FAO Élelmiszertermelés és Mezőgazdaság Genetikai Erőforrásainak Bizottsága.

 

1.1.5. Ex-situ génbanki pontyfajták és tok fajok molekuláris genetikai adatbázisa

Létrehoztuk a HAKI ex-situ génbankjaiban található pontyfajták és tok fajok molekuláris genetikai adatbázisát. Ezek az adatok hasznosíthatóak a fajtákban/fajokban rejlő genetikai potenciál feltárásához és célzott kiaknázásához, továbbá a genetikai diverzitás megőrzéséhez.

Hasznosítható eredmény: a pontyfajták és tok fajok molekuláris genetikai adatai.

Felhasználók: magyarországi tógazdák és természetesvíz hasznosítók, biológia sokféleség fenntartás.

 

 

1.2. Hal immunológia

 

1.2.1. Gyógynövények alkalmazása a hal immunrendszerének erősítésére                     

A kutatási program révén egy olyan gyógynövény kombinációt találtunk, amely segítségével a tenyésztett halak legjobban elterjedt kórokozói által okozott elhullásokat 20-50%-kal lehet csökkenteni a kontrollhoz képest. Néhány új gyógynövénytartalmú takarmány-kiegészítőnek a piaci bevezetését is megalapoztuk a magyar és az európai piacokon.

Hasznosítható eredmény: gyógynövény tartalmú tápadalék termék

Felhasználók: takarmányozáson alapuló hazai és külföldi akvakultúra termelő rendszerek, különös tekintettel a lazactermelésre.

 

1.2.2. A betegségekkel szembeni immunológiai markerek meghatározása

Az Eurocarp projekt keretében bakteriális betegséggel szemben a tíz legellenállóbb és a tíz legérzékenyebb pontycsalád halait immunológiai vizsgálatoknak vetettük alá. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy három olyan immunológiai paraméter is van, amely szignifikáns mértékben magasabb az A. hydrophilával szemben ellenálló családoknál, mint az érzékenyeknél. Ezek a paraméterek jól korrelálnak az A. hydrophila-fertőzéssel szembeni rezisztenciával.

Hasznosítható eredmény: markerként használhatók az ellenállóbb pontyváltozatok szelektív tenyésztésében.

Felhasználók: magyarországi tógazdák és természetesvíz hasznosítók, intenzív haltermelők, külföldi termelők, országok, projektek.

 

1.2.3. Monoklonális antitestek kifejlesztése

A tok immunglobulin ellen monoklonalis antitesteket fejlesztettünk ki (együttműködve az Aquatic Diagnostic Ltd. Stirling, Skócia nevű céggel).

Hasznosítható eredmény: termék, amely felhasználható a tokfélék egészségi állapota felmerésekor, vakcinálása során és a betegségek diagnosztizálásában.           

Felhasználók: magyarországi tógazdák és természetesvíz hasznosítók, intenzív haltermelők, külföldi termelők, országok, projektek

 

1.2.4. Kézikönyv az akvakultúra európai nem-őshonos halfajainak kockázat elemzési sémájához

A HAKI részt vett a kézikönyv összeállításában (IMPASSE projekt FP-6)

Hasznosítható eredmény: kézikönyv

Felhasználók: magyarországi tógazdák és természetesvíz hasznosítók, intenzív haltermelők, külföldi termelők, országok, projektek

 

1.2.5. A halbetegségek diagnosztikai paraméterei

Az európai akvakultúrában tenyésztett halfajok betegségei diagnosztikai paramétereinek a meghatározása: online kifejlesztés több nyelven (PESCALEX projekt FP-7).

Hasznosítható eredmény: halbetegségek diagnózisa

Felhasználók: magyarországi tógazdák és természetesvíz hasznosítók, intenzív haltermelők, külföldi termelők, országok, projektek

 

1.2. 6. Kézikönyv a nyelvek tanulásához az akvakultúrában dolgozók számára

A HAKI részt vett olyan kézikönyv kidolgozásában, amely az akvakultúrában dolgozók számára legfontosabb szakkifejezéseket tartalmazza. A több nyelven megjelent könyv online formában is elérhető: http://www.pescalex.org

Hasznosítható eredmény: a szükséges információ megszerzése az idegen nyelvű munkahelyen.

Felhasználók: magyarországi tógazdák és természetesvíz hasznosítók, intenzív haltermelők, külföldi termelők, országok, projektek

 

 

1.3. Haltakarmányozási

 

1.3.1. Halak tápanyag szükséglete és takarmányok összeállítása              
A halhús előállítás költségeinek 40-60 %-át a felhasznált takarmány költségei jelentik. Ezért alapvetően fontos, hogy az adott halfaj, ill. korosztály tápanyagigényének megfelelő összetételű takarmányt biztosítsunk a neveléshez. A receptúrák kialakítása lineáris programozással történik, amihez kész számítógépes programokat szereztünk be, illetve az EXCEL-ben alkalmazható „SOLVER-tool” adaptálását végeztük el. A programok alkalmazásához ismét áttekintettük a pontyra vonatkozó szakirodalmi tápanyagigény adatokat, valamint az elérhető alapanyag összetétel adatokat, illetve saját vizsgálati eredményeinket. A 2010-ben zárult „Aquamax IP” nemzetközi integrált projekt (http://www.aquamaxip.eu) keretében (32 résztvevő, 10,5 millió euró támogatás: HAKI rész: 375 ezer euró) ponty táp receptúrákat – köztük halliszt és halolaj alapanyagokat nem tartalmazó, fenntartható módon előállítható alapanyagokra épülő receptúrákat – alakítottunk ki, melyek hatékonyságát is ellenőriztük.         
Újabban barramundi halfaj tápanyagigényét foglaltuk össze és alakítottunk ki tápreceptúrákat.
potenciális hasznosítók: hazai és külföldi tápgyártók, Jászkiséri Halas Kft.           
hasznosítók:
Haltáp Kft., Szarvas

 

1.3.2. Gazdaságilag jelentős halfajok C-vitamin igényszintjének meghatározása, az alkalmazás módszerének kidolgozása.   
A porcos fajok kivételével a halak nem képesek szervezetükben szintetizálni a számukra esszenciális C-vitamint ezért külső forrásra szorulnak. Az intenzív haltenyésztés folyamán, az egészséges fejlődés érdekében a halak takarmányában kell biztosítani az életkoruknak, fajtájuknak megfelelő szintet. Kísérleteink során optimalizáltuk több halfaj (ivadék és áruhal) neveléséhez szükséges C-vitamin szükségletét természetes (L-aszkorbinsav) és iparilag előállított, a tápgyártás körülményeinek jobban ellenálló C-vitamin foszfátokra vonatkozóan. Megállapítottuk az egyes stresszhelyzetekben alkalmazandó C-vitamin szinteket is.    
potenciális hasznosítók:  hazai és külföldi tápgyártók

hasznosítók: Haltáp Kft., Szarvas (eredményeink alapján adagolják a C-vitamint a harcsatápokban)

 

1.3.3. A ponty zsírsav anyagcseréje és a halhús esszenciális zsírsav tartalmának növelését  célzó takarmányozás megalapozása           
Az „Aquamax IP” projekt alapvető célja az volt, hogy ilyen alapanyagok felhasználásával magas tápláló értékű – elsősorban az omega-3 zsírsavak tekintetében – egészséges halhúst lehessen előállítani. A négy részprogramból álló integrált projekt 1. programja keretében a HAKI az édesvízi halfajok – elsősorban a ponty – takarmányozásával és húsminőségével összefüggő kutatásokban vett részt a három hazai és egy indiai együttműködő partner közreműködésével. Ennek keretében kromatográfiás módszerekkel vizsgáltuk a halastóban és medencés rendszerben nevelt halak zsírsav anyagcseréjének változásait. A kapcsolatos genetikai háttér elemzését a Genetikai kutatócsoport, a vízkémiai környezeti vizsgálatokat a Vízökológiai kutatócsoport, a táplálékszervezetek vizsgálatát külső szakértők végezték, a genomikai változások vizsgálatát az együttműködő SZBK Laboratórium végezte.   
A kutatás eredményei bizonyították, hogy – bár korlátozott mértékben – ponty képes hasznosítani a linolénsavat és a halhúsban a magasabb szénatomszámú többszörösen telítetlen zsírsav származékokat (EPA, DHA) felhalmozni. Megállapítható volt az is, hogy a tavi tápláléklánc alsóbb szintjein képződő esszenciális zsírsavak képesek biztosítani a ponty és a pontyfélék esszenciális zsírsav igényét és egyidejűleg biztosítják a humán élettani szempontból fontos polién zsírsavak megfelelően magas koncentrációját.          
A projektben közreműködő két KKV (Gálosi Bárka Kft. és HALANDOR Kft.) a kutatási jelentések, valamint az eredmények megbeszélése alapján közvetlenül hasznosítja az eredményeket.         
Eredményeinkről a Halászati Tudományos Tanácskozásokon 2007-től számos előadásban beszámoltunk.         
potenciális hasznosítók:
hazai és külföldi haltermelők, nutrigenomikai laboratóriumok
hasznosítók: Gálosi Bárka Kft., HALANDOR Kft.

 

1.3.4. Alternatív komponensek és technológiák alkalmazása a haltápok gyártásában.
A rizskorpa és toll-liszt, valamint csillagfürt – mint mezőgazdasági melléktermékek, illetve alternatív táplálóanyag-források – alkalmazásával, valamint a haltápok gyártásánál alkalmazott technológiai módosításokkal bővíthető a hazai haltakarmány ellátás. A táp alapanyagok körének bővítése, a korszerű gyártástechnológia lehetőséget nyújtanak bizonyos drágább tápkomponensek részleges kiváltására, amely nem csak a termelés jövedelmezőségét javítja, de figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat is.      
potenciális hasznosítók: hazai és külföldi tápgyártók          
hasznosítók:
Haltáp Kft., Szarvas; RIA1 kísérleti tápüzem, HCMC, Vietnam

 

1.3.5. Természetes vizek környezeti állapotának felmérése az üledéklakó szervezetek alapján
Az üledékfauna minőségi mennyiségi struktúrájának felmérése az adott halas élőhely környezeti állapotának rögzítésére, a környezet minőség változásainak nyomon követésére (monitoring) alkalmas biológiai módszer. Az üledéklakó szervezetek biomassza tömegének, szezonális változásainak és éves produkciójának ismeretében olyan alapvető kérdésre tudjuk megadni a választ, hogy az adott természetes víz üledékében mennyi hal táplálékszervezet termelődhet meg egy tenyészidőszak során a víz és üledék minőségét jellemző állapothatározók mellett és ebből a táplálékforrásból milyen mennyiségű halhús képződhet. Az eredmények birtokában a különböző típusú halászatilag hasznosított természetes vizek haleltartó képességét tudjuk becsülni. Az üledékfauna monitorozás szerepel az EU Víz keretirányelv élőhely minősítési módszerei között, amelynek alapján Békés megyében meghatározott vízfolyásokat minősítettünk 2005-ben.        
potenciális hasznosítók: halászat és környezetvédelem       
 

1.3.6. Xenobiotikumok és nehézfémek előfordulása a vízi táplálékláncban

Az „Aquamax IP” projekt keretében vizsgáltuk a haltáp alapanyagok (halliszt, halolaj, búza, csillagfürt, búza glutén stb.) klórozott szénhidrogén szermaradványok és a toxikus nehézfémek előfordulását. Ugyanezen vizsgálatokat kiterjesztettük egy ökológiai haltermelésre átállított és egy átállás alatti halastó üledék, makrozoobentosz, fito- és zooplankton, illetve halállományára. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált rendszerek élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelnek a hazai és az uniós követelményeknek.
A projekt keretében nyert, a nehézfémekre vonatkozó eredményeink bővítették a 2000-2001-es tiszai nehézfém szennyeződések kapcsán nyert élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos ismereteket.      
A HAKI kísérleti recirkulációs üzemében mesterséges felhalmozási-kiürülési vizsgálatot végeztünk két antibiotikummal (OTC és Flumekvin). Az OTC esetében megállapítottuk, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő nem elégséges a kiürüléshez.
Egyes antibiotikumokra és gyógyszer maradványokra együttműködési megállapodás keretében végeztünk vizsgálatot a Békés Megyei Vízművek megrendelésére.
potenciális hasznosítók: hazai és külföldi haltermelők         
hasznosítók:
Gálosi Bárka Kft., Békés Megyei Vízművek

 

1.3.7. Természetes eredetű ízrontó vegyületek kimutatása, védekezési módszerek kidolgozása
Különböző haltermelő, illetve kombinált haltermelő-vízkezelő rendszereket (halastó-wetland, halas-algás rendszer, tavi recirkulációs rendszer hagyományos halastó) és különböző halfajokat (amur, ponty, fehér busa, afrikai harcsa, tilápia) vizsgáltunk a halhúsban felhalmozódó ízrontó anyagok, a geozmin (GSM) és a 2-metil-izoborneol (MIB) koncentrációjára vonatkozóan. A méréseket korszerű GC-MS módszerrel végeztük. Megállapítottuk, hogy amennyiben intenzív haltermelő rendszerek elfolyóvizét kívánjuk visszaforgatással újrahasznosítani, célszerű polikultúrásan népesített, úgynevezett szűrőtavakat alkalmazni, egyebek között az ízrontó anyagokat termelő mikroszervezetek felszaporodásának mérséklésére. A szűrőtavak hatékonysága planktonevő halfajok kihelyezésével növelhető. Az eredmények egy része angol nyelvű könyv fejezetben is megjelent: Off-flavour problems in farmed fish. In: Øyvind Lie (Ed.) Improving farmed fish quality and safety. Woodhead Publ. Cambrige, England, 2008, pp. 471-489.        
potenciális hasznosítók: hazai és külföldi tápgyártók, haltermelők 
 

1.3.8. Halhús kémiai minőség-biztosítási rendszerének megalapozása a halhús táplálóanyag tartalmára vonatkozó adatok meghatározásával   
Az „Aquamax IP” keretében tavi (ponty, busa, harcsa, süllő) és intenzív rendszerekben nevelt halak (ponty) fehérje, zsír, zsírsav és aminosav, valamint antioxidáns vitamin tartalmát határoztuk meg és értékeltük a takarmányozással összefüggésben. A projektben közreműködő két KKV (Gálosi Bárka Kft. és HALANDOR Kft.) a kutatási jelentések, valamint az eredmények megbeszélése alapján közvetlenül hasznosítja az eredményeket. Eredményeink bővítik az 1997-2000-ben, az EU-INCO-COPERNICUS projekt keretében nyert ilyen eredményeket.
Az eredmények felhasználhatók egy elbírálás alatti tervezett projekt keretében a pontyhús minősítési rendszerének kidolgozásához.         
Hasonló élelmiszerkémiai kutatásokat 2004-2006 között végeztünk a Gallicoop ZRt megrendelésére is, így eredményeink más élelmiszerekkel történő összehasonlításra is lehetőséget adnak..         
potenciális hasznosítók: Haltermelők
hasznosítók: Gálosi Bárka Kft., HALANDOR Kft., Gallicoop ZRt.

 

1.3.9. Halhús (ponty) érzékszervi minősítési rendszer megalapozása a halhús élvezeti értékének (ízének, illatának, zamatának) organoleptikus (érzékszervi) vizsgálatával

Intézetünk kutatási programjának célkitűzései között fontos szerepe van a halhús minőségének folyamatos javítása, amit minőségvizsgálatokkal követünk, melyek között fontos szerepet játszik a halhús ízének, zamatának és illatának vizsgálata. A halhús íze a hús minőségét befolyásoló egyik legfontosabb tényező, kiemelkedően nagy hatással van mind a piaci értékesíthetőségre, mind pedig az élvezeti értékre.     
A különböző körülmények között nevelt halak, többnyire pontyok húsának ízét (zamatát, illatát) érzékszervi úton, „háromszög” nemzetközileg ismert nevén „tri-angle” teszttel, vizsgáltuk, de esetenként mértük a halak fogyasztói fogadtatását is nem reprezentatív körben történő halkóstolást követő kérdőívek segítségével. Az „AQUAMAX” projekt keretében pedig alkalmunk volt az érzékszervi úton már megvizsgált halak húsának szaganyagait Alpha-M.O.S. gyártmányú gázkromatográfiás (Heracles e-nose), valamint szenzoros (Fox e-nose) elektronikus orr rendszerrel is meghatároztatni Franciaországban, az Alpha-M.O.S. laboratóriumában..    
potenciális hasznosítók: Eredményeinket, módszereinket a különböző termelők
közvetlenül hasznosíthatják. Ezen kívül újabb hazai és nemzetközi
pályázatokban is több alkalommal szerepelt, szerepel minőségvizsgálat      (Barramundi, ARRAINA)    
 

1.3.10. Tisztított busaolaj készítmény előállításának megalapozása a technológiák áttekintésével és laboratóriumi szintű kivonási eljárás kidolgozásával         
A GAK projekt (2004-2006) keretében áttekintettük a halolaj előállítási és finomítási technológiákat. Saját kutatási feladataink során meghatároztuk az olaj kinyeréshez felhasználható részek kémiai összetételét és a részekből kinyerhető olaj arányát. Eljárást dolgoztunk ki busaolaj laboratóriumi szintű előállításra. Vizsgáltuk a laboratóriumban és a félüzemi szinten előállított olaj zsírsavösszetételét és meghatároztuk azok stabilitását (TBARS, Anizidin-szám). Az adatokat átadtuk a partner részére, aki azokat felhasználta termékfejlesztési tevékenységében.           
potenciális hasznosítók: Halfeldolgozó kis- és középvállalkozások
hasznosítók: Fish & Food Kft.

 

1.3.11. Restrukturált halhús készítmények előállításának megalapozása vágóérték és kémiai vizsgálatokkal   
A BAROSS projekt (2009-2011) első szakasza keretében áttekintettük a halfeldolgozási folyamat elemi lépéseit és a melléktermékek képződését, valamint a halaknál alkalmazható restrukturálási eljárásokat. A saját vizsgálatokban a restrukturált halkészítményekhez felhasználható részek (filézési melléktermékek, hulladék szeletek) kihozatali arányait határoztuk meg és meghatároztuk ezek kémiai összetételét. Az adatokat átadtuk a partner részére, aki azokat felhasználta termékfejlesztési tevékenységében.     
potenciális hasznosítók: Halfeldolgozó kis- és középvállalkozások            
hasznosítók: Fish & Food Kft.,

 

 

1.4. Vízökológiai

 

1.4.1. Víztakarékos és környezetbarát kombinált intenzív-extenzív tavi haltermelési technológiák kidolgozása (az ún. tavi recirk és tó a tóban rendszerek)

A haltermelés intenzitásának és mennyiségének várható növekedése, valamint a környezetvédelmi előírások jövőbeni szigorodása hatékony, új és környezetbarát haltermelő rendszerek kifejlesztését és alkalmazását teszik szükségessé. Az intenzív haltermelésből származó folyékony hulladékok kezelését megoldhatja a halastavak, mint természetes vízkezelő rendszerek alkalmazása, amelyek egyúttal jelentős mennyiségű halhozam előállítására is képesek. A különböző termelési egységek összekapcsolásával csökkenthető a haltermelés vízigénye és a környezetbe kibocsátott szerves és szervetlen tápanyagterhelés, miközben egységnyi takarmány felhasználásával több hal állítható elő. A kombinált tavi haltermelő technológiák alkalmazásakor az intenzív akvakultúra által kibocsátott elfolyóvíz kezelését halastavi ökoszisztémában oldjuk meg, illetve az intenzív akvakultúrát kapcsoljuk össze halastavi vízkezelő rendszerekkel. Az integrált rendszerek képesek a haltermelés igényeinek megfelelő vízminőség fenntartására, lehetővé téve az intenzív haltermeléssel kibocsátott tápanyagtartalom részleges hasznosítását és a kezelt elfolyóvíz visszaforgatását. A kombinált, vízvisszaforgatásos haltermelő rendszerek alkalmazása lehetőséget teremt az ökológiailag fenntartható és egyúttal piacképes terméket előállítani képes haltermelési gyakorlat folytatására.

Megvalósult gyakorlati alkalmazás:    Szarvasi Halas Kft., Szarvas;

                                                            Jászkiséri Halas Kft., Jászkisér.

További potenciális hasznosítók:        a tavi intenzív haltermelést legalább részlegesen bevezetni szándékozó hazai tógazdaságok.

 

1.4.2. Intenzív haltermelő telepek elfolyóvizének kezelése és újrahasznosítása létesített vizes élőhelyeken (az ún. wetland rendszer)

Az értékes halfajokat előállító intenzív haltermelő rendszerek hosszú távú működtetése csak a környezetvédelmi előírások szigorú betartásával, azaz a kibocsátott, tápanyagokkal terhelt elfolyóvíz környezetkímélő elhelyezésével, illetve a lehetőségek szerinti újrahasznosításával biztosítható. Az intézetben olyan elfolyóvíz kezelési technológiát dolgoztunk ki, melynek során az elfolyóvíz sorbakapcsolt polikultúrás halastavakban és vízinövényes tavakban (ún. wetland) történő kezelésével 70-80 %-os tápanyag-eltávolítás és további mintegy 1-1,5 t/ha járulékos tavi halhozam érhető el. A kifejlesztett technológia lehetővé teszi az intenzív haltermelő telepek gazdaságos üzemeltetését a természeti környezet károsítása nélkül és a kibocsátott tápanyagok részleges hasznosítását a hagyományos tavi haltermelésben. Az eredmények alapján más típusú mezőgazdasági és települési szennyvizek környezetkímélő kezelésére és utótisztítására is alkalmas lehet a kifejlesztett vízkezelő technológia.

Megvalósult gyakorlati alkalmazás:    a szarvasi székhelyű Szarvas-Fish Kft. szarvasi és tukai afrikai harcsát termelő intenzív telepei.

                                                            Jászkiséri Halas Kft. recirkulációs üzeméből kibocsátott elfolyóvíz tavi kezelése

További potenciális hasznosítók:        az országban működő más intenzív haltermelő gazdaságok.

 

1.4.3.   Környezetbarát, erőforrás-takarékos tógazdasági technológiák fejlesztése

A halastó a természeti erőforrásokat közvetlenül használó/hasznosító, azokkal szoros kapcsolatban lévő ökológiai rendszer. Ezért a tavi gazdálkodás során fokozott figyelemmel kell lenni a természeti erőforrások takarékos és kíméletes használatára, amely legtöbb esetben a gazdálkodás során meg is valósul. Ki kell emelni, hogy kizárólagosan a tavi haltermelés az a gazdálkodási forma, amely ökológiai értelemben is fenntartható hosszú távon. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a hagyományos tógazdálkodás egy része átalakulás előtt áll. Új piaci igények jelentkeznek a haltermékek iránt, a tógazdaság legjelentősebb hala, a ponty iránti kereslet várhatóan nem fog emelkedni a jövőben, mindez új halfajok termelésbe vonását és új technológiák alkalmazását igényli. Cél, hogy a tavi haltermelés ne terhelje a vízi környezetet, ökológiailag a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon: az elfolyóvíz minősége ne rontsa a befogadó minőségét, külső eredetű takarmányok felhasználási arányának csökkentése (különös tekintettel a halliszt és halolaj felhasználásra), az energiafelhasználás csökkentése, stb. A tápanyagok dinamizmusának optimalizálásával javítható a haltermelés hatékonysága és jövedelmezősége, illetve csökkenthetők a káros környezeti hatások. Ez lehetőséget nyújt a környezettel összhangban lévő olyan gazdálkodási módok kialakítására, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják. Ezért szükséges a tavi haltermelés környezeti hatásainak értékelése és összehasonlítása más akvakultúrás módszerekkel (pl. átfolyóvizes, ketreces, RAS, stb.). A halastavi gazdálkodás egyik legnagyobb előnye, hogy a haltermelés jelentékeny része a természetes hozamból származik. Ennek erősítése érdekében fontos a természetes táplálékon alapuló halhozamok mennyiségének növelése, a tavak belső tápanyagáramlásának haltermelési célzatú befolyásolása által. Nevezetesen biotechnológiai elemek alkalmazhatóságának vizsgálata (C:N arány beállítás, perifiton, EM, stb.), valamint a haltermelés tápanyag-transzformációs viszonyainak vizsgálata a fajlagos tápanyag-felhasználás csökkentése érdekében. Az EU FP-7 Sustainaqua projekt keretében a HAKI aktív közreműködésével elkészült a Fenntartható Akvakultúra Kézikönyve, ami a HAKI honlapján is elérhető:

http://www.haki.hu/tartalom/SUSTAIN0906/SustainAqua%20handbook_HU.pdf

Megvalósult gyakorlati alkalmazás:    az intézettel együttműködő partnergazdaságokban.

További potenciális hasznosítók:        az országban működő összes tógazdaság.

 

1.4.4.   Természetbarát, többfunkciós tavi gazdálkodási formák kidolgozása

A magyarországi halastavi halgazdálkodás jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt húsz év alatt, miközben a magyar gazdaság a központi tervgazdaságból piacgazdasággá alakult. A nagy, állami tulajdonú halgazdaságok dominanciája eltűnt, a magántulajdonú halastavak részesedése az összes működő halastóterület 5%-áról 75%-ra növekedett. A privatizáción kívül más hatások is érték a haltermelést, nevezetesen a változások a környezet- és természetvédelemben, a növekvő igény a vizes élőhelyek védelmére és a biodiverzitás fenntartására. Nagy halastóterületeket nemzeti parkok, Ramsari területek és Natura 2000-es területek részeként védetté vagy fokozottan védetté nyilvánítottak. Ennek eredményeként a halastavak jelentős része most védett vagy Natura 2000-es területen működik. A megváltozott körülmények között a halgazdaságok jelentős része nem folytathatja a tradicionális egytermékű, homogén halgazdálkodást, hanem új lehetőségeket kell felkutatniuk, hogy gazdasági tevékenységüket jövedelmezővé és fenntarthatóvá tegyék. Ilyen lehetőség a tavi halgazdálkodás változatossá tétele, mind a technológiákat (technológiai diverzifikáció), mind pedig a termékeket (termék multiplikáció) tekintve. Ennek az összetett törekvésnek az eredménye társadalmi és gazdasági szempontból is stabilabb alapokat biztosít, ugyanakkor ökológiai szempontból is kedvezőbb állapotot hoz létre, illetve tart fenn.

Megvalósult gyakorlati alkalmazás:    Aranyponty Halászati Zrt. Rétimajori tógazdasága;

                                                            Jászkiséri Halas Kft. tógazdasága.

Folyamatban lévő gyakorlati hasznosítás: a Biharugrai, Begécsi és Cséffai halastavak.

További potenciális hasznosítók:        természetvédelmi területeken gazdálkodó hazai tógazdaságok.

 

1.4.5. Használt termálvizek környezetkímélő kezelése, elhelyezése és továbbhasznosítása létesített vizes élőhelyeken

Az energetikai célra használt (kertészetek, gazdasági létesítmények, közintézmények, lakások és termálfürdők létesítményeinek fűtése), majd a környezetbe kibocsátott, lehűlt termálvízre az üzemeltetésre vonatkozó környezetvédelmi hatósági előírások szerint komponensenként kibocsátási határértékek kerülnek megállapításra, mely határértékeket a felszíni befogadókba történő bevezetés előtt teljesíteni kell. A határértéket meghaladó kibocsátás olyan mértékű vízszennyezési bírság kivetését vonja maga után, amely vízkezelés nélkül veszteségessé tenné a termálvizet fűtésre hasznosító vállalkozások gazdálkodását. Az eddig végzett kutatások eredményeire alapozva kidolgoztunk egy olyan kombinált vízkezelési technológiát, amely az egyes területeken gazdaságosan nem kivitelezhető visszasajtolás helyett alternatív megoldási lehetőséget nyújt az energetikai célra használt termálvizek kezelésére, elhelyezésére és újrahasznosítására tározótavas tisztítórendszerekben. A kidolgozott technológia lehetővé teszi a termálvíz-hasznosító vállalkozások folyamatban lévő környezetvédelmi fejlesztéseinek sikeres gyakorlati megvalósítását, valamint az ilyen típusú termálvízhasznosító létesítmények jövőbeni gazdaságos és a természeti környezetet kímélő működtetését.

Megvalósult gyakorlati alkalmazás:    három szarvasi termálvíz-hasznosító gazdasági társaság (Barex Kft., Gyógy-Termál Kft., Therm-Organ Kft.).

További potenciális hasznosítók:       a mintegy száz hévízkutat fűtési céllal üzemeltető hazai kertészetek, önkormányzatok és más gazdálkodó szervezetek.

 

 

1.5. Természetesvizi halászat

 

A természetesvizi halászat sehol sem tartozik a közvetlen technológia transzfert „termelő” kutatási irányzatok közé. Az ott végzett többségében alapozó kutatások eredményei nem tesznek lehetővé klasszikus értelemben vett technológia transzfereket. Ezek haszna elsősorban közvetve jelennek meg a gazdasági társaságok termelésében. A kutatási eredményekre alapozott, vagy a jelentésekbe foglalt ajánlások alapján a gazdálkodó által végzett technológia módosítások, azonban már közvetlen hasznot eredményeznek azoknál.

A természetes halászati kutatásokkal foglalkozó kutatócsoport az elmúlt tíz évben az intézet különböző szervezeti egységeinek tagjaként végezte kutatásait. A vizsgált időszak első felében végzett kutatási feladatok fő megbízója az FVM Halgazdálkodási Alapja volt. Az elnyert támogatási összegekből finanszírozott kutatási projektek eredményei speciális tudás transzferen keresztül hasznosultak, azokból a kedvezményezett halászati hasznosítók, így azok a kutatási jelentésekben foglaltak hasznosításával növelték termelésük hatékonyságát, javították halállományuk minőségét vagy termelési környezetük állapotát. A Halgazdálkodási Alap átszervezését követően, a csoport kutatói igyekeztek más kutatóintézetekkel, egyetemekkel együttműködve más pályázati forrásokat, vagy konkrét célokat kitűző megbízásokat elnyerni (NKFP, Innovációs Alap stb.). Ezek esetében is a megbízók, vagy a kedvezményezett felhasználok „kvázi” technológia transzferként hasznosították a kutatási eredményeket. Közvetlen gazdasági hasznot azoknak a termelési technológiájukba történő beépítésükkel, vagy az ezek alapján módosított gazdasági tevékenységük által értek el.

 

1.5.1. A Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid-szennyezéssel kapcsolatos halállomány felmérés, ökológiai rehabilitációs terv elkészítése, valamint a visszatelepülés és a telepítések monitorozása.

A 2000-ben bekövetkezett cianid szennyezést kárfelmérését követően a kutatócsoport elkészítette a Tisza halfaunájának rehabilitációs tervét. Ezt követően minden évben elvégezte a halállomány felmérését. Az így megszerzett ismereteket a megbízónak megküldött kutatási jelentésekben foglalta össze. Ezeket megküldtük az összes érintett halászati hasznosítónak, valamint publikációkban a szélesebb publikum számára is elérhetővé tettük.

Potenciális felhasználók: KÖM, (F)VM döntéshozók, halászati ágazat szakemberei, szaktanácsadás, EU Víz Keretirányelv, Natura2000 alkalmazói.

Gyakorlati felhasználók: A kutatási eredményeket a közvetlen halászati hasznosítók figyelembe vették halgazdálkodási terveik elkészítésénél.

 

1.5.2. Különösen veszélyeztetett, védett halfajok állományának felmérése és tömeges ivadék-előállításuk módszerének kidolgozása

A tiszai cianid szennyezést követően, a szennyezéssel nem érintett terülteken befogott védett halfajok (magyar bucó, selymes durbincs) ivarérett egyedinek felhasználásával kidolgozásra került azok mesterséges szaporítási és előnevelési technológiája. Az így felnevelt állomány a Tisza szennyezéssel érintett szakaszán lettek betelepítve.

Potenciális felhasználók: KÖM, (F)VM döntéshozók, halászati ágazat szakemberei, szaktanácsadás, Natura2000 alkalmazói.

Gyakorlati felhasználók: A kutatási eredmények jó alapot biztosítottak a halászati hasznosítóknak más védett, vagy veszélyeztetett állományának megőrzése érdekében végzett haltelepítésekhez

 

1.5.3. A Duna 1564-1630 fkm-ek közötti szakaszának és mellékágainak halászatbiológiai elemzése

A kutatási programban elvégeztük az érintett Duna szakasz halállományának felmérését, populációdinamikai értékelését, a gazdaságilag fontos halfajok növekedési vizsgálatát. Ezek alapján a halászati hasznosító el tudta készíteni a vízterület jellegének, valamint a halállomány fenntartása érdekében legmegfelelőbb halgazdálkodási tervét. A Duna ezen szakasza, az egyik veszélyeztetett halfajnak, a kecsegének az egyik legkedveltebb élőhelye. A halfaj ivadékának rendszeres telepítésének köszönhetően annak populációját továbbra is sikerült fenntartani.

Potenciális felhasználók: (F)VM döntéshozók, halászati ágazat szakemberei, szaktanácsadás, Natura2000 alkalmazói.

Gyakorlati felhasználók: A kutatási eredmények jó alapot biztosítottak a halászati hasznosító Közép-dunai Hal Kft.-nek a gazdaságilag fontos vagy veszélyeztetett halfajok állományának megőrzése érdekében végzett haltelepítési terv kidolgozásához.

 

1.5.4. A busa állomány mennyiségi viszonyai és elterjedése a Balatonban

Az echoszonárral végzett állomány becslés, valamint annak területi eloszlásának megállapítása mellett vizsgáltuk a balatoni busa állomány növekedési és termékenységi mutatóit. Az eredmények nagy mértékben segítették a hasznosító Zrt-nek a hatékonyabb halászati érdekében eszközölt technológia és eszközfejlesztéseit.

Potenciális felhasználók: (F)VM döntéshozók, halászati ágazat szakemberei, szaktanácsadás, EU Víz Keretirányelv alkalmazói.

Gyakorlati felhasználók: Balatoni Halászati Zrt.

 

1.5.5. A Duna magyarországi alsó szakaszának és holtágainak halállomány felmérése

A kutatási programban elvégeztük az érintett Duna szakasz halállományának felmérését, populációdinamikai értékelését, a gazdaságilag fontos halfajok növekedési vizsgálatát. Ezek alapján a halászati hasznosító el tudta készíteni a vízterület jellegének, valamint a halállomány fenntartása érdekében legmegfelelőbb halgazdálkodási tervét. A Duna ezen szakasza, a csatlakozó holtágaknak köszönhetően fontos halívó és halbölcső funkcióval bír.

Potenciális felhasználók: (F)VM döntéshozók, halászati ágazat szakemberei, szaktanácsadás, EU Víz Keretirányelv, Natura2000 alkalmazói.

Gyakorlati felhasználók: Petőfi Halászati Szövetkezet, Mohács

 

1.5.6. Az Orosháza-Gyopárosi tavak víz- és iszapminőségi, valamint halgazdálkodási vizsgálata”

A megbízó Orosházi Önkormányzat, a fürdőtavukban jelentkezett környezeti probléma megoldásával bízta meg a csoportot. A halállomány felmérést követően elvégzett szelektív halászat és ragadozó halas biomanipuláció eredményeként a vízminőség jelentős mértékben javult. Azt csónakázó és fürdőtóként ismételten tudták hasznosítani.

Potenciális felhasználók: halászati ágazat szakemberei, szaktanácsadás,

Gyakorlati felhasználók: Orosháza-Gyopárosi Gyógyfürdő Zrt.

 

1.5.7. Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése I/a. ütem, a Cigándi és a Tiszaroffi, árapasztó tározók halászati hasznosítás tervezési feladatai

A Megbízó VIZITERV-CONSULT Kft. megrendelésére elkészítettük, az anyagnyerő gödrök helyén kialakítandó vizes élőhelyek, esetleges halívó és halbölcsőhelyek megvalósítási tervét.

Potenciális felhasználók: KÖM, vízügyi ágazat szakemberei, szaktanácsadás,

Gyakorlati felhasználók: VIZITERV-CONSULT Kft.

 

1.8.8. Az őshonos ragadozó halfajok állományainak növelési stratégiája a faunaidegen gyomhal állományok egyidejű visszaszorításával

A projektvezető Szent István Egyetem megbízásából elvégeztük a vizsgált vízterületek gyomhalállományának felmérését, halászatbiológiai értékelését. A projektzárásaként megjelentetett szakkönyvben ezek az eredmények külön fejezetben lettek összefoglalva.

Potenciális felhasználók: NKFP, VM döntéshozók, halászati ágazat szakemberei, szaktanácsadás,

Gyakorlati felhasználók: az érintett területek halászati hasznosítói

 

1.5.9. Balatonon alkalmazott állított-hálós halászati technológia fogáshatékonyságának echoszonáros halfelderítő eszközzel történő tesztelése

A Megbízó Balatoni Halászat Zrt. Felkérésére az állító és eresztő hálós halászatok során egyidejűleg végzett echoszonáros mérések eredményei alapján javaslatot tettünk a fogáshatékonyság növelése érdekében szükséges technológiai módosításokra.

Potenciális felhasználók: halászati ágazat szakemberei, szaktanácsadás,

Gyakorlati felhasználók: Balatoni Halászati Zrt.

 

1.5.10. A hazai természetes vízi halászati erőforrások fejlesztési stratégiájának kidolgozása, különös tekintettel a gazdaságilag fontos őshonos halfajok restitúciójára és az invazív halfajok visszaszorítására.

A kutatási programban elvégeztük a Duna és a Tisza kiemelt szakaszainak halállomány felmérését, populációdinamikai értékelését, a gazdaságilag fontos halfajok növekedési vizsgálatát. Ezek alapján javaslatot tettünk a halgazdálkodási tervekben szükséges változásokra, valamint az invazív halfajok eredményes visszaszorításához elengedhetetlen fogástechnikai módosításokra.

Potenciális felhasználók: F)VM döntéshozók, halászati ágazat szakemberei, szaktanácsadás, EU Víz Keretirányelv, Natura2000 alkalmazói

Gyakorlati felhasználók: a halászati jogot gyakorló gazdasági társaságok

 

1.5.11. A szentesi Zsoldos tavak környezeti állapotáról, rehabilitációs és hasznosítási lehetőségeiről

A Megbízó Szentes város Önkormányzat részére elvégeztük a korábban már bezárásra került téglagyári bányatavak ökológiai állapotának és halállományának felmérését. Az eredmények alapján elkészítettük annak rehabilitációs és hasznosítási látványtervét, melynek alapján megkezdték a terület rekultivációját egy új városi pihenőpark kialakítása érdekében,

Potenciális felhasználók: hasonló vízterületekkel rendelkező önkormányzatok

Gyakorlati felhasználók: Szentes város Önkormányzata

 

1.5.12. A GALLICOOP Pulykafeldolgozó Zrt. Szennyvíztisztító telepe által kibocsátott tisztított szennyvíz hatásának vizsgálata.

A Megbízó Gallicoop Zrt. innovációs alapjából finanszírozott kutatási projektben elvégeztük a tisztított szennyvízzel érintett befogadó vizek ökológiai állapotfelmérését és szezonálisan vizsgáltuk annak hatását a közvetlen és befogadó vízi környezetre. Az eredmények alapján tett javallatok felhasználásával történt technológiai módosítások eredményeként jelentősen csökkent a befogadókba jutott tápanyagterhelés. Jelenleg a projekt keretében a hidropóniás kísérletek előkészítése folyik az utótisztítás hatékonyságának növelése céljából.

Potenciális felhasználók: hasonló szennyvíztisztítóval rendelkező önkormányzatok, gazdasági társaságok

Gyakorlati felhasználók: Gallicoop Zrt.

 

1.5.13. Új szelektív fogóeszköz prototípusának kidolgozása és kipróbálása a Kis-Balaton vízrendszerében

A Megbízó Balatoni Nonprofit Halászati Zrt. Felkérésére az NKTH TéT Alap által is támogatott program keretében, az együttműködő lengyel partnerrel kidolgoztuk és elkészítettük egy új típusú szelektív halfogó eszköz prototípusát. Ennek szezonális kipróbálásra a Kis-Balatonban került sor. A megbízó az egyelőre hatékonynak bizonyuló eszköz fogáseredményeinek ismeretében dönt hogy megbízást ad-e egy hasonló, a Balatonban alkalmazandó fogóeszköz prototípusának kifejlesztésére.

Potenciális felhasználók: halászati ágazat szakemberei, szaktanácsadás, Natura2000 alkalmazói

Gyakorlati felhasználók:  Balatoni Nonprofit Halászati Zrt.

 

 

1.6. Akvakultúra

 

1.6.1. Tokfélék tenyésztési, nevelési technológiája iparszerű rendszerekben

A teljes termelési ciklust – az anyatartástól az étkezési hal termeléséig – átfogó technológia alapvetően a lénai tokkal és a kecsegével végzett kísérletek eredményeire alapul, de az kisebb-nagyobb módosítással a legtöbb Acipenseridae családba tartozó fajra alkalmazható. A technológia tartalmazza az évszaktól független mesterséges szaporítás elemeit; az ivadék tápra-szoktatási technológiáját; a különböző korosztályok takarmányozási technológiáját, valamint a termelési folyamat biológiai, technológiai, illetve ökonómiai összefüggéseinek leírását.

Hasznosítók: Neptun Bt., Aranyponty Zrt., Győri Előre HTSZ, Szarvas-fish Kft., Shubunkin Kft.

Potenciális hasznosítók: intenzív haltermelők, természetesvíz-kezelők, természetvédők

 

 

1.6.2. Az afrikai harcsa iparszerű termelési technológiája

A HAKI a ’80-as években kezdte meg az afrikai harcsa szaporítására és ivadéknevelésére irányuló kísérleteket. A későbbiekben a munka kiterjedt az idősebb korosztályok takarmányozási kérdéseire, a medencés áruhal termelési technológia elemeire, valamint a medencés és tavi nevelés kombinált módszerére. Az intézetben megkezdett, és a későbbi ezirányú K+F tevékenységet megalapozó technológia átfogja a teljes termelési ciklust; tartalmazza a nevelési technológia minden elemét. Részben ennek köszönhetően az afrikai harcsa kiemelten szép „karriert futott be” az elmúlt évtizedben.

Hasznosítók: Szarvas-fish Kft., Innoflex Kft.,

Potenciális hasznosítók: intenzív haltermelők

 

1.6.3.  A süllő iparszerű termelési technológiája    

A Halászati és Öntözési Kutatóintézetben a süllő intenzív termelési technológiájának fejlesztésével kapcsolatos kutatások 2000-ben indultak és két hazai finanszírozású, illetve egy Európai Uniós támogatással megvalósuló, nemzetközi konzorcium által végrehajtott CRAFT program (Lucioperca) keretében folytak. A kutatási-fejlesztési tevékenység kiterjedt a süllő mesterséges szaporítására, a medencés ivadék-, és növendéknevelésre, illetve a táppal történő takarmányozás kérdéseire.

Eredményeink szerint a süllő nem csak a tógazdasági haltermelés és a természetesvízi halgazdálkodás értékes faja, de komoly perspektívával bír az intenzív haltermelésben is. A táppal nevelt, optimálisan takarmányozott süllők növekedése jelentősen meg is haladhatja az élőhallal takarmányozottakét.

Potenciális hasznosítók: intenzív haltermelők, tógazdasági haltermelők, természetesvíz-kezelők

 

1.6.4. A tilápia bevezetése a hazai akvakultúrába

A nílusi tilápia könnyű szaporíthatósága, betegségekkel és a környezeti-technológia tényezőkkel szembeni viszonylagos ellenállóképessége, ízletes húsa és a nem utolsó sorban a magyarországi jelentős hévíz kincs a hazai haltermelők figyelmét is felkeltette. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet több kutatási-fejlesztési programot is végrehajtott a tiápiák hazai termelési technológiájának kidolgozására, a termelés lehetőségeinek felmérésére irányulóan.

A szaporítási, nevelési kísérleteink eredményei alapján megállapítható, hogy a tilápiák hazánk számára is jelentős termelési potenciállal bírnak; tenyésztésükkel – az afrikai harcsához hasonlóan – a jelentős hazai geotermikus vízkincs kihasználásának hatékonysága is növelhető.

Hasznosítók: Szarvas-fish Kft., Innoflex Kft

Potenciális hasznosítók: intenzív haltermelők, tógazdasági haltermelők

 

1.6.5. Iparszerű haltermelési technológiák fejlesztése

Az iparszerű haltermelési technológiák fejlesztését megalapozó kutatások elsősorban a halak, valamint egyéb vízi élőlények (pl. rákfélék) intenzív medencés nevelésére irányulnak és alapvetően műszaki, biológiai és technológiai elemei vannak. Ezen elemek közül kiemelten foglalkozunk ú.n. többfunkciós haltermelő rendszerek kialakításával (pl. akvapónia, tengeri, valamint hidegvízi halak nevelésére is alkalmas rendszerek, tavi recirk, stb), a mesterséges halszaporítás és ivadéknevelés, a tápanyag-igény és takarmányozási technológia kérdéseivel, valamint a növekedés törvényszerűségeinek matematikai modellezésével. A vizsgálatok eredményei egyfelől hatékonyan üzemeltethető haltermelő rendszerek kifejlesztését, másfelől a legkülönbözőbb ökológiai igényű hazai és külföldi fajok termelés-technológiájának a kialakítását teszik lehetővé.

Hasznosítók: Jászkíséri Halas Kft., Shubunkin Kft

Potenciális hasznosítók: intenzív haltermelők

 

1.6.6. Új, piacképes halfajok bevezetése a hazai akvakultúrába

A munka a hazai akvakultúra számára új fajokra, illetve a „hagyományos” fajok új termelés-technológiáinak kidolgozására irányul, melyek bevezetése exportképes termék fenntartható módon történő termelését eredményezi. Az előzőekben felsorolt fajokon kívül – több VM (FVM) által támogatott projekt keretében vizsgáltuk, ill. vizsgájuk a hibrid csíkos sügér, menyhal, sügér, csuka, lapátorrú tok, barramundi és a vörös árnyékhal, különböző rákfajok termelési technológiájának elemeit. Az eredményeket mindazon termelők hasznosíthatják, akik a pontytermelés nehézségeire tekintettel, ill. az európai piaci tendenciákat figyelembe véve a választékbővítésre, valamint az erőforrás kímélő gazdálkodásra törekednek. Jelenleg a BARRA_09 (NTP program) projekt keretében kiemelten foglalkozunk a barramundi és a vörös árnyékhal recirkulációs termelési technológiájának hazai bevezetésével.

Hasznosítók: Jászkíséri Halas Kft., Shubunkin Kft, Arnyponty Zrt.

Potenciális hasznosítók: intenzív haltermelők, tógazdasági haltermelők, egyéni vállalkozók

 

1.6.7. Bio-hal és bio-rizs termelési technológiák összehangolt fejlesztése

A vizes és víz közeli területek természetközeli mezőgazdasági hasznosításának két egymással is összekapcsolható módszere a rizs és a hal termelése. A témakör keretében olyan bio-rizs és bio-hal termeléséi technológiát fejlesztettünk ki, amely lehetővé teszi a biotermékek termelési költségeinek csökkentését és az előállított termékek piaci bevezetését. A téma keretében új termelési technológia és ehhez kapcsolódó szabályozás került kialakításra. A termelés megfelelőségének igazolására védjegyet jegyeztünk be. 

Hasznosítók: Aranyponty Zrt,

Potenciális hasznosítók: tógazdasági haltermelők, rizstermesztők

 

1.6.8. Akvakultúra ökonómia és marketing

Az akvakultúra ökonómiai és marketing kutatásai kiterjednek a haltermelés gazdaságossági elemzésére, vizsgálják annak erőforrás-függőségét, valamint a haltermelés szocio-ökonómiai aspektusait is. A téma egyik kiemelt területe volt a „Jó tógazdasági gyakorlat” tudományos megalapozása, valamint az ellenőrizhető követelmények listájának összeállítása és a gyakorlati alkalmazhatóság feltételeinek a vizsgálata. A hazai bio haltermelés szabványának előkészítésében, nemzetközi szakmai anyagok lefordításában is közreműködtünk.

A téma kutatási tevékenységéhez kötődően több alkalommal végeztünk kérdőíveken és személyes interjúkon alapuló piackutatási felméréseket mind a fogyasztókat, mind az értékesítési csatornák szereplőit megcélozva, továbbá ezekhez szorosan kapcsolódó statisztikai vizsgálatokat, a célból, hogy feltárjuk a haltermékek hazai piacának összefüggéseit.

Az ökonómiai kutatócsoport több alkalommal készített nemzetközi szervezeteknek, piaci szereplőknek a magyar, a szlovák, a szlovén, a kelet-európai, illetve az európai akvakultúra szektort bemutató, elemző tanulmányt.

Hasznosító (bio haltermelés szabványa): Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., EUROFISH, FAO

Potenciális hasznosítók („Jó tógazdasági gyakorlat”): termékpálya szereplői, ágazati politikai döntéshozók, agrároktatással, foglalkozók, minősítő szervezetek.

The development of the webpage (in 4 languages) has been supported by the AQUAREDPOT project funded by the European Commission (FP7-316266).