Nyelvek

  • Magyar
  • English
  • Română
  • Polski
  • Русский

A Tisza újjászületése – Tisza emléknap

Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/var/www/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 70 sor).

A Tisza vízgyűjtő jelentős környezeti értékekkel bír, ugyanakkor az emberi tevékenységek és mérnöki beavatkozások következtében számos problémával is meg kell küzdenie. Tizenöt évvel évvel ezelőtt február elsején, mintegy 25 méteres szakaszon átszakadt a nagybányai Aurul cég aranybányájának zagytározó gátja, ezzel mintegy 100 ezer köbméter cianiddal és nehézfémmel szennyezett viz jutotta Szamoson keresztül a Tiszába.

A 2000. február 1-12. között levonuló szennyezés következtében becslések szerint közel 1200 tonna hal pusztult el, soha nem látott ökológiai katasztrófát okozva a Tisza folyón.

Az Országgyűlés 2000-ben a tiszai cianid katasztrófa mementójaként február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította, hogy felhívja ezzel a figyelmet az élővilág sérülékenységére és egyben a Tisza folyó hazai jelentőségére, ökológiai értékeire.

A cianid katasztrófa után számos felmérés és vizsgálat történt az élővilág károsodását majd a katasztrófát követő rehabilitációját illetően. A Halászati Kutatóintézet munkatársai által 2000-2009 között végzett felméréseik során főként a folyó halfaunájának fajösszetételében történt változásokat próbálták nyomonkövetni[1] illetve vizsgálták a Szamos és Tisza folyók romániai eredetű cianid-szennyezése kapcsán a halállomány változását is.[2]

A fajösszetételben történt változások, a mintázások során fogott halfajok mennyiségi mutatói és fajok közötti számarányok alapján úgy összegezhetők, hogy főképp a csuka (Esox lucius), a dévérkeszeg (Abramis brama), a bodorka (Rutilus rutilus), a küsz (Alburnus alburnus), a törpeharcsa (Ictalurus sp.) és az ezüstkárász (Carassius auratus) populáció jelenléte volt kimutatható, a csuka, az ezüstkárász és a törpeharcsa biomassza dominanciája mellett.

A csuka a kedvező 2000-2001. évi ívási viszonyok és a telepítések eredményeként a nyílt vízi ragadozó fajok között domináns fajjá vált. A korábban süllő által lakott élőhelyeket sikeresen elfoglalta. Ez problémát okozhat a süllő populáció eredményes rehabilitációjában. A dévérkeszeg populáción belül a tejesek vannak túlsúlyban, a populációban hiányoznak a fiatalabb korosztályba tartozó ikrások, mivel azok többsége az idősebb, 5-7 éves korosztályhoz tartozik. Az ezüstkárász teljes mértékben akklimatizálódott a hazai környezeti viszonyokhoz. A törpeharcsa populáció vizsgálatából megállapítható, hogy a populációt többségében a fiatalabb, kis egyedtömegű példányok alkotják. A nagy egyedszám miatt ez a faj hátrányosan hat a többi halfaj ikrájának, fiatal ivadékának megmaradási mutatóira.

A halállomány változása kapcsán megállapítható, hogy a cianid szennyezéssel tönkretett halközösség fokozatosan regenerálódott, de ugyanakkor homogénné vált. Az eltérő vízjárás miatt a vizsgálati időszakban (2000-2007) a védett és gazdaságilag fontos halfajok esetében az ívási effektivitás jelentős mértékben csökkent. Ezeken a szakaszokon az invazív halfajok váltak dominánssá, mivel azok szaporodása kevésbé függ a vízjárástól[3].

A halász és horgászfogások tekintetében elmondható, hogy összehasonlítva az 1998-1999 és a 2000-2013-as adatsorokat az átlagos évi fogás 2013-ra elérte a a cianid előtti időszakot, de ebben nőtt az invazív fajok aránya. Az éves átlag fogásokon belül a halász fogások mintegy 5 %-os csökkenése mellett, majd 10 %-kal nőtt a horgász fogás. Ez a tendencia az invazív fajok arányának emelkedésének fog kedvezni. Az összes halfogás az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, az a 2002. évi 350 tonnás csúcsértékről 2013-ra 100 tonna csökkenést jelezve 250 tonnára esett vissza (1. számú táblázat és ábra). Ennek okát a víz minőség javulása mellett a rendszeresen elmaradó ártéri kiöntések miatt miatt elégtelen természetes szaporulatban látjuk. A meder bevágódás, az ártér feltöltődése miatt egyre nagyobb árhullámok szükségesek azok elöntéséhez. Ezek pótlására a fok rendszerek részleges visszaállítása jelnethet megoldást.

         

 Év

1998

1999

2000

2001

 Halász és horgász összesen, kg

250 706

 349 326

 190 433

251 927

Halász fogás összesen, kg

 168 718

 228 395

 114 786

 156 136

Horgász fogás összesen, kg

 81 988

 120 931

  75 647

 95 791 

 Év

2002

2003

2004

2005

 Halász és horgász összesen, kg

  350 341

  337 278

 291 743

 276 151

Halász fogás összesen, kg

 236 843

  194 848

 198 533

 186 673 

Horgász fogás összesen, kg

 113 498

 142 430

 93 210

 89 478

 Év

2006

2007

2008

2009

 Halász és horgász összesen, kg

 327 116 

 271 549

  282 916

 267 751

Halász fogás összesen, kg

  190 112

 175 066

 190 083

 160 100

Horgász fogás összesen, kg

 137 004

 96 483

 92 833

  107 651 

 Év

2010

2011

2012

2013

 Halász és horgász összesen, kg

 267 032

  270 520

 225 028

 246 993

Halász fogás összesen, kg

 180 335 

 141 963

 135 496

 170 245

Horgász fogás összesen, kg

  86 697

  128 557

 89 532

 76 748

 

 

tisza_telep.jpg

  1. számú táblázat és ábra Halász és horgász fogások összehasonlítása a szennyezés előtti (1998-1999) és utáni időszak (2000-2013) adatsoraialapján (Forrás: Halászati adattár)

Az elmúlt évtized kutatási eredményei alapján megállapítható, hogy bár a Tisza halfaunája regenerálódott, az a fajok diverzitásának csökkenése mellett homogenizálódott. Nőtt az invazív fajok biomassza aránya, így fontos jövőbeni feladat lesz az őshonos fajok célzott telepítése és az invazív fajok visszaszorítása.

 

[1]A tiszai őshonos halfajok állományának rehabilitációját megalapozó populáció dinamikai és szaporodásbiológiai vizsgálatok (56/2000.) Józsa Vilmos & Györe Károly, Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540 Szarvas, Anna-liget 8. E-mail: jozsav@haki.hu

[2]  Györe, K., Józsa, V., Specziár, A., Turcsányi, B. (2001): A Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid-szennyezéssel kapcsolatos halállomány felmérése. Halászatfejlesztés 26: 110-. 152.

 

[3] Györe K, Józsa V, Wilhelm S Monitoring of thefishcommunityinthehungarianreach of River Tisza in 2009 STUDIA UNIVERSITATIS VASILE GOLDIS ARAD – SERIA STIINTELE VIETII (LIFE SCIENCES SERIES) 21:(4) pp. 793-801. (2011)

 

The development of the webpage (in 4 languages) has been supported by the AQUAREDPOT project funded by the European Commission (FP7-316266).