Akvakultúra ökonómia

Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/var/www/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 70 sor).

Akvakultúra ökonómia

Akvakultúra Ökonómia és Marketing Csoport

 

Kutatási területek:

 

Az akvakultúra szektor szocio-ökonómiai elemzése. A kutatás célja az akvakultúra szektor és a vidéki gazdaság és társadalom közötti kölcsönhatások feltárása. Olyan indikátorokat használunk, amelyeken keresztül bemutatható a különböző akvakultúra technológiák munka és tőke intenzitása, a farmok mérete, a tulajdonviszonyok, a tevékenységek diverzifikáltsága, stb. Munkánk során szeretnénk például olyan kérdésekre választ kapni, hogy mik azok a szocio-ökonómiai feltételek, amelyek meghatározzák a technológiák fejlődésének útját: látjuk egyes országokban a termelésben extenzív technológiák dominálnak és a termelők a tőkearányos profitjukat maximalizálják, míg más régiókban a területegységre (1 hektárra) jutó profitot maximalizálják és így az intenzív technológiák terjedtek el.

 

Akvakultúra technológiák költség-haszon elemzése. A kutatócsoport foglalkozik a HAKI-ban kidolgozott, tesztelt új tartási és takarmányozási technológiák, technikai újítások, műszaki megoldások költség haszon elemzésével. Ez a munka a HAKI K+F eredményeinek gyakorlati hasznosításának szolgálatában áll.

 

A halállomány korosztályok közötti mozgatásának és a termelő medencék elosztásának bio-ökonómiai optimalizálása több medencéből intenzív álló haltermelő rendszerekben. Az intenzív, precíziós akvakultúra technológiák térnyerésével a termelt halfajok egyedeinek, illetve a teljes biomasszának a növekedése programozhatóbbá vált, így egy adott méretű haltermelő rendszeren belül az éves termelés nagyságát jelentősen befolyásolja a rendszerben növekvő állománynak a medencék közötti illetve a korcsoportok közötti helyes vagy helytelen menedzselése. A bio-ökonómai optimalizálás során a több medencéből (ez lehet földmedrű tó illetve ketrec is) álló termelési rendszerekben a termelést maximalizáljuk a következő paraméterek optimális szintjének keresésével: az ivadékbeszerzés gyakorisága; az egyes termelési fázisokban töltött idő; az egyes termelési fázisokhoz rendelt medencék száma; egy ivadéktételből formált alcsoportok száma az egyes fázisok után. Munkánk során a helyes menedzsmentet alátámasztó algoritmusokat keressük különböző növekedés görbéjű fajokra és technológiai leírásokra.

 

A halastavak környezeti szolgáltatásainak gazdasági értékelése. A kutatócsoport nyitni szeretne a vízi ökoszisztémák pozitív externáliáinak pénzbeli értékelése felé. A rekreációs érték utazási költségmodellen alapuló értékelésében van tapasztalatunk, a jövőben szeretnénk a halastavak tájképi értékét is forintban megragadni.

 

Halfogyasztási szokások felmérése és fogyasztói attitűd vizsgálat Magyarországon: A kutatási munka elsődleges célja a magyarországi potenciális fogyasztási szokások teljes körű felmérése és elemzése új halfajok esetében, valamint a lehetséges kitörési pontok feltárása. A vizsgálat komplex jellegéből adódóan a célkitűzéseink a következők: (1) a potenciális fogyasztói csoportok és igényeik elkülönítése; (2) a magyarországi potenciális halfogyasztás jellemző paramétereinek felmérése; (3) a hal helyének meghatározása a fogyasztók preferencia rendszerében; (4) a fogyasztói értékítélet összetevőinek feltárása; (5) valamint feltárni a magyarországi halfogyasztás növelésének lehetőségeit.

Munkatársak:

Bozánné Békefi Emese, tudományos munkatárs

Gyalog Gergő, tudományos munkatárs

The development of the webpage (in 4 languages) has been supported by the AQUAREDPOT project funded by the European Commission (FP7-316266).